Témák szerint
Szerzők szerint
Forrás szerint
Felnőtteknek
Egyéb mondások
Sorrend:
Idézet
Szerző
Dátum
< Előző
1
2
3
4
5
...
16
17
Következő >
Nekünk jogunk van újraélni, Jogunk van sohse félni, Nem kérdeni, meddig és merre? Vissza a tengerre. Törött hajókkal is csak bátran Bal éjszakákban, Hajóink szent szél ösztönözze, Mert csók törte össze.
(
Ady Endre
)
Mikor talán már minden elveszett, Sok jóságomból nem maradt meg semmi És nem tudom már magamat szeretni. De itt van és olyan jó a kezed.
(
Ady Endre
)
Minden, amiben hittünk, Oda-van, oda-van, oda-van És szerencsés És boldog, ki csak önmagáért Boldogtalan.
(
Ady Endre
)
Ha úgy érzem, hogy most szeretlek, Haljak meg most, ez üdv alatt, - Többet ér egy hosszú életnél Egy álmot nyújtó pillanat!
(
Ady Endre
)
Az ember szomorú állat s nem mindig azt kapja a csókban, mit keres.
(
Ady Endre
)
Bolond hangszer: sír, nyerít és búg. Fusson, akinek nincs bora, Ez a fekete zongora. Vak mestere tépi, cibálja, Ez az élet melódiája.
(
Ady Endre
)
"Ha nincsen pénz, ád az Isten!..." - És ilyen volt minden elvünk, Nem gondoltunk soha arra, Hogy a sorssal harcra keljünk. Gazdag szívvel, víg kedéllyel Fittyet hánytunk a világnak, Ölelkező lelkeink tán Nem is itt a földön jártak.
(
Ady Endre
)
Hóhérok az eleven vágyak, Átok a legszebb jelen is: Elhagylak, mert nagyon kívánlak.
(
Ady Endre
)
Minden láng csak részekben lobban, Minden szerelem darabokban, Minden Egész eltörött.
(
Ady Endre
)
Ha hallod durva átkom, Halld ki, hogy szánva bánom Mindet, mi ért, a bántást S mégis máglyára vetlek: Szégyenlem, hogy sorsommal Csipőd ringása bánik: Túlságosan szeretlek.
(
Ady Endre
)
Úgy van talán: szép a világ s jó, Mi vagyunk satnyák, betegek, Jégfagyos csókokban fogantunk S a fagy a lelkünk vette meg.
(
Ady Endre
)
Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap.
(
Ady Endre
)
A lelkem még ronggyá-szedettebb, Testem röpítné könnyű szél Hádesz felé. És, és: szeretlek.
(
Ady Endre
)
Nem ölelek többé, elég volt. Nem ölelt vissza, eldobott (...) S megölellek még egyszer, Élet, Utolsót lendül a karom S úgy fonódik be görcsösen Küllőibe a szent keréknek.
(
Ady Endre
)
Nekem a tele Holdak, Az együtt-nézettek, Szépek lesznek, mert szépek voltak S a fogadásunk Nekem ma sem egy útált, ócska folt: Megbolondulnál, ha tudnád, Miket juttat eszembe A vándor, téli tele Hold.
(
Ady Endre
)
Kacagni nehéz, sírni könnyebb: Mikor én nagyokat kacagok, Dermedten menekülnek Szívembe vissza a könnyek.
(
Ady Endre
)
Százszor földobnál, én visszaszállnék, Százszor is, végül is.
(
Ady Endre
)
Hideg szívvel, közönnyel nézek mindent, Ami még nemrég lelkemig hatott; Mi lett belőlem? Emberek közt járó, El nem siratott, bús élő halott.
(
Ady Endre
)
Jól van, menjen csak, menjen csak. Késő már minden. Én nem ejtem ki soha a nevét, maga se az enyémet biztosan. De maga nem felejt el engem, és én se magát, amíg éle
(
Ady Endre
)
Hunyhat a máglya Ezek a szomorú, vén szemek Nem néznek soha másra.
(
Ady Endre
)
< Előző
1
2
3
4
5
...
16
17
Következő >
Copyright (C) 2023 -
LAMP Stack
Idézet
Szerző
Dátum
